Manji anyja, Kumi kedves volt, és hobbija volt a kertészkedés, gyönyörű volt, ahogy a virágokat gondozta, és Manji büszke volt rá. Egy este Manji meghallja, hogy anyja hangja szivárog a háza régi raktárából. Manji befelé néz, depressziósnak érzi magát. Aztán ott van az anya alakja, akit az apa kritizál, mert vulgáris és obszcén ruhát visel. Szelíd arcának nyoma sincs, anyja pedig fenevadként vonaglik. – Hát, nem hiszem el, hogy az anyám…